Ó, milyen csodákra képesek a számok és az emberi elme együtt.... ! Ma 2014. 02. 14. van, ráadásul Valentin-nap! Vajon milyen izgalmas, örömteli eseményeket tartogat ezen a nap nekünk, szerelemre szomjas szíveknek. Reggel már remegve ébredtünk, és most, hogy immár a nap estébe fordult, várjuk az érzelmek sziporkázását, sőt mit sziporkázását, mindent elárasztó kitörését! Erről szól ez a poszt <3
1.
Nos, megint eljött a Valentin-nap, amely, mint minden évben, természetesen idén is tökéletesen hidegen hagy, mint minden heteroszexuális férfit....
Na jó, kérem, itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba:
Színes szívecskéket akarok!!! Nagyszemű, szomorúan néző őzikéket!!! Virágokat!!! Dobogó szívvel be akarok csöngetni szívem választottjához valami apró meglepetéssel (lehetőleg saját kezűleg elkészítve). Óriásplakáton szerelmet vallani a néha a buszon látott nőnek, akinek a nevét sem tudom, csak azt a kb. 1 négyzetkilométeres területet, ahol igen nagy valószínűséggel lakik. Úgyhogy maradt, ami évek óta mindig: tegnap elsőbbségi küldeményként feladtam magamnak egy szívecskés képeslapot, és ma, amikor hazaértem a munkából, kivettem a postaládából, elolvastam, és két órán keresztül az ágyamban a fal felé fordulva zokogtam.
2.
Tudvalevő, hogy a közönségesen szerelemnek ismert lelkiállapot egy biokémiai folyamat eredménye. Egészen pontosan az agy által termelt túlzott mennyiségű oxitocin az adott személyt zavart tudatállapotba hozza, mely által az illető "szerelmes" lesz. Szerencsére az oxitocin lebomlik, így egy idő után a normális tudatállapot helyreáll (legalábbis a férfiaknál). Javaslom, hogy az ilyen módon befolyásolt férfiakat az ittas illetve bódult tudatállapothoz hasonlóan tekintse a jogalkotó cselekvőképességében korlátozottnak, vagy éppenséggel állapítsa meg a cselekvőképesség teljes hiányát. Az ilyen személy által kötött nagy értékű szerződések legyenek érvénytelenek, gépjárművezetéstől tiltassanak el, a választójogukat veszítsék el, ugyanis ez a megváltozott tudatállapot a kognitív képességeket olyan mértékben befolyásolja károsan, hogy az mind az egyénre, mind a társadalomra veszélyes lehet. Hogy csak egy példát mondjak: ma délután a Dékán és a Retek utca sarkán egy amúgy jólöltözött férfi népdalokat énekelt, melyeknek a témája a nők általi megcsalatás, szerelmi bánat stb. volt, azaz teljesen nyilvánvaló volt, hogy ezt a produkciót valami módon ez az átkozott nap okozta. Sajnos ez a személy nem volt tisztában az emberi szaporodásbiológia azon alapvető szabályával, hogy az oxitocin termelődése nem indul meg semmilyen hangeffektus hatására - így a "Boncidai híd alatt" című pajzán népdalocska hatására - sem. Az oxitocin termelést kizárólag az. ún. feromonok képesek beindítani, ezek belélegzése kiváltja az ellenkező neműekből a kívánt hatást. Ezalatt a kívánt partner körülbelül egytized másodperc alatt eldönti, hogy szóba jöhetünk-e nála mint lehetséges szexuális partner (a válasz: nem). Rendkívüli erőfeszítésembe került, hogy ne támadjam meg ezt a szerencsétlent, és rugdossam a földön hosszú percekig, ebből is látszik, milyen veszélyes dolog ez. Azt a dühöt, azt az undort, amit akkor éreztem, senkinek sem kívánom. Tekintettel arra, hogy a nők viszont gyakorlatilag folyamatosan ebben a zavart tudatállapotban vannak, akár konkrét partner, vagy legalább reménybeli vagy elveszített partner hiányában, velük nem kívánok jelen dolgozatomban foglalkozni. Viszont legalább megihletett a düh, és megírtam ezt a posztot.
3.
"Nos, tisztelt hölgyem, igazán örülök - bár némileg természetesen meglep - hogy eljött a találkozónkra, amelyet az Önök szóhasználatában közönségesen "randinak" hívnak. Rólam azt gondolják, hogy nem tudom megfelelően kifejezni az érzéseimet, illetve ezzel összefüggésben arra a következtetésre jutnak, hogy azért nem fejezek ki érzéseket, mert azok belőlem teljes mértékben hiányoznak. Természetesen, mint férfinak, a méltóságom és a büszkeségem a legfontosabb, így valóban kénytelen vagyok korlátozni bizonyos érzések kimutatását, mivel azt szégyenteljesnek tartom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennék képes a szeretet érzésének kimutatására. Azonban ezt rendszerezni kell, számomra, mint konzervatív embernek, fontos a hierarchia, nemcsak társadalmi szinten, hanem a dolgok, elvont fogalmak területén is, az embernek igenis súlyoznia kell, és meg is teszi, akaratlanul is. Nem akarok álszerény lenni, de az őszinteség, a kemény igazságok kimondása az erősségeim közé tartozik, azt hiszem tartozunk egymás felé azzal a tisztelettel, hogy e fontos témakörben őszinték legyünk egymáshoz. Így tehát elmondom, hogy a szeretet terén is felállítottam egy rangsort, melyhez minden körülmények között ragaszkodom, hiszen ezen a fontos területen sem szabad a káoszba zuhanni (a mondanivalóm jobb érzékeltetése kedvéért enyhén előredőlve, az ujjaimon számolva adom a következőket elő):
Első helyen áll természetesen Magyarország, a Magyar Nemzet (nem az újság, hahaha, no látja, még humorom is van);
Második helyen áll Jézus Krisztus, és a Katolikus Anyaszentegyház;
Harmadik helyen áll a Miniszterelnök Úr;
Negyedik helyen áll az Édesanyám;
Őszinte leszek magához, nem árulok zsákbamacskát, Önnek reálisan a negyedik hely megszerzésére van lehetősége, ehhez Édesanyámmal kell majd megküzdenie. Jelenleg ön, mivel amikor idejött és leült ide, volt alkalmam megállapítani, hogy formás seggel rendelkezik, valahol a 46-47 hely környékén tanyázhat ebben a rangsorban, a Lajtabánság és a Glasgow Rangers 2008-as, UEFA-kupa döntős csapata között.
Még egy dolgot tisztázni kívánok: lát-e arra Ön esélyt, hogy az elkövetkező néhány órában mi egymással közösüljünk illetve fajtalankodjunk? Azért kérdezem ezt, mert az alkoholos italok igen drágák ezen a szórakozóhelyen, és nemleges válasz esetén azonnal megszakítom a találkozót, hazamegyek, a kisboltban veszek piát, és utána leülök a gépem elé pornót nézni. Nos?"
